Lovak és utak: Az elmúlt száz évben a kutyához hasonlóan a ló is társállattá vált. Azzal a különbséggel, hogy míg a háziasítás az egykori ragadozó étrendjét és viselkedését is az emberhez alakította, addig az Equus caballus ugyanaz a menekülő-növényevő ma is, mint a 6-10 ezer éve ezelőtti vadlófajokhoz tartozó ősei. Nem véletlen, hogy tartása ma is olyan infrastruktúrát igényel, amely legfeljebb a villanyvilágítás, a vezetékes víz és talajborítás tekintetében különbözik a motorizáció előtti időszak lovas létesítményeitől.
Közlekedési, szállítmányozási és hadászati kulcsszerep helyett a mai lovak a szabadidős és versenysportban, valamint a gyógyításban kamatoztatják a velük született kiváncsiságra és együttmőkődési készségükre épülő speciális képességeiket.
Lovak és utak: A 21. századi ló szerepe
A most induló cikksorozatban ízelítőt kívánunk adni abból, hogy miért is van létjogosultsága a lovaknak a 21. században, felvázolva a lovaglás, a lóval való foglalkozás, valamint a lovakkal történő gyógyítás nem is olyan régóta kutatni kezdett társadalom- és természettudományos hátterét. Utánunk olvasó!
Tanu-ló
A lovasemberek évezredes tapasztalata, hogy a más növényevő haszonállatokkal szemben a lovaknak néha már túl sok is az esze. A hosszú ideig csak a vadon élő állatok iránt érdeklődő, a kutyákkal is csak Csányi Vilmos ’90-es évekbeli világraszóló eredményei nyománn foglalkozó viselkedéstudomány alig pár éve vette fel listájára a lovakat. Ezért is lehet, hogy a Notthingham-i Trent Egyetem kutatói csak tavaly lephették meg a nemzetközi tudományos világot azzal az állításukkal, hogy kísérletileg bizonyították: a lovak képesek előre gondolkodni, tervezni, és egyáltalán, sokkal intelligensebbek, mint azt az etológia korábbi állása alapján feltételezni lehetett.
Mindezt egy speciális kísérletsorozattal derítették ki
A három szakaszból álló teszt során a lovaknak lámpákat kellett felkapcsolgatniuk úgy, hogy az orrukkal megérintik az adott lámpa kapcsolójaként funkcionáló lapokat. Az első fázisban minden egyes fel- és lekapcsolás jutalmat ért. A második fázisban már csak a felkapcsolásért járt jutalomfalat, a harmadikban pedig a kutatók nemhogy csemegével nem szolgáltak, de még 10 másodperces játékmegvonással is szankcionálták, ha az alanyok egy már égő lámpát próbáltak felkapcsolni. (Az utóbbi azt jelentette, hogy egyszerűen áramtalanították a kapcsolótáblát.)
A kísérlet első és második fázisában
A lovak véletlenszerűen nyomogatták a lapokat. Ezt orrukkal tették. Ez a random sorrend volt jellemző. A „büntetéses” fázisban azonban ez megváltozott. Az összevisszaság szinte teljesen megszűnt. A hibák száma minimálisra csökkent. A lovak alig hibáztak. „Tökéletesen tisztában vannak tetteik következményeivel.” Ezt a kutatás vezetője mondta egy interjúban. „Tisztában vannak azok várható kimenetelével is.” Az időkorlát elég volt a teljesítményhez. A lovak azt csinálták, amit a kutatók szerettek volna. „Mintha azt mondták volna: Rendben, játsszunk a szabályok szerint!” A lovak az első két fázisban is tudták, mit csinálnak. Nem látták szükségét a koncentrációra. A jutalom garantáltan megérkezett. A szankciók után azonban figyelni kezdtek. Célirányosan cselekedtek. Az ok és okozati kapcsolat alapján döntöttek. A kutatók szerint a lovak képesek a modellalapú tanulásra.
