Lovasterápia pro és kontra. A hivatásos és közösségi média híradásai alapján úgy tűnhet, hogy manapság már az aranyhaltól a törpehörcsögön át a szarvasmarháig egy sor különféle faj bevethető terápiás célokra világszerte, ám tartósan csak a lovak bizonyították, hogy méltók a gyógyító állat címre.
Lovasterápia konferencia
Az öt kontinens közel száz országának terapeutáit tömörítő, a 18. Lovasterápiás Világkonferenciát tavaly Budapesten rendező nemzetközi szakmai szervezet tagjai által kezelt betegségek, zavarok és rendellenességek indikációs listája a szexuális abúzustól a szklerózis multiplexen és demencián át a szenvedélybetegségekig terjed. A kulcsszereplő pedig a tornaeszközként, motiváló érzelemgenerátorként és segédpszichológusként egyaránt bevethető ló.
A lovasterápia biomechanikai alapjai
Az ógörög hipposz okán eleinte hippoterápia néven művelt rehabilitáció már az első világháború gerincsérült veteránjait is lábra állította. Ám csak fél évszázaddal később születtek meg a neurológiai és ortopédiai alkalmazást lehetővé tevő tudományos eredmények. Ekkorra nyert bizonyítást, hogy a ló lépés jármódban a hátán ülő számára a normál emberi járás mozgásimpulzusait közvetíti. Vagyis a lovas gerincére, medencéjére ható, a törzs és a csípő izmait aktiváló, előremozgató erők ugyanazok, mintha az illető két lábon járna. Egy lépésben haladó ló percenként 110 ilyen háromdimenziós lengésimpulzust közvetít a lovas teste felé.
A lovasterápia fejlődése és jelenlegi alkalmazása
Az eredetileg mozgásjavításra, a károsodott egyensúlyrendszer fejlesztésére szolgáló metodika ma már az egyes kórképekhez – a szklerózis multiplexhez, az izomsorvadásos betegségekhez, az idegrendszeri rendellenességek különböző fajtáihoz, illetve a sérülés következtében kialakult fogyatékosságokhoz – alakított speciális technikákat alkalmaz. A szakemberek minden esetben a ló mozgását viszik át a páciensre. A derék négylábú mozgásai tevődnek át a lovas medencéjének, csípőízületének és ágyéki gerincszakaszának egészére. A terápiás lovaglás hatása az egyensúlyra, a motorikumra, a koordinációra és az orientációra közvetlenül érzékelhető. Kihat a viselkedési rendellenességekre és a magatartási zavarokra is.
A lovasterápia helyzete Magyarországon
Az egyik legfiatalabb terápiás terület a lovak emberekre kifejtett érzelmi motivációjára épít. A gyakorlati tapasztalat tudományos alapját nemrégiben elektroenkefalográfos (EEG) méréssorozattal is igazolták, hogy miközben egy lovat korábban soha vagy csak messziről látott ember, nemtől és kortól függetlenül, először kerül közvetlen testi kontaktusba egy lóval, az első, többnyire megrázó erejű érzelmi reakciókkal járó interakció általánosan magas izgalmi állapota a későbbiekben is intenzív marad. Márpedig ez a szakemberek állítása szerint olyan pozitív stressz, amely pszichofiziológiailag serkenti a terápiás munkában mindennél hasznosabb információfeldolgozási, érzelmi és kognitív folyamatokat.
A lóval való foglalkozás pedig átírja az embertársakkal jól vagy rosszul, de működő viselkedési mintázatokat, feltöri a merev védekezési mechanizmusokat. Maga a ló is ösztönzi a változásra a klienst. Feltűnő tulajdonságai – a hatalmas szemek, az embernél pár fokkal melegebb testhőmérséklet és az aktív, de nem agresszív (csemegét remélő) kapcsolatkereső magatartás – egyértelműen bizalomgerjesztő hatással vannak a legtöbb embererre.
