Itt az új év és ezzel az újévi fogadalmak időszaka. Bizonyosan sokunk foglalkozik most azzal a gondolattal, hogy esetleg érdemes lenne a testmozgást jobban beépíteni az életünkbe. Ehhez szeretnénk egy jó tippet adni, olyasmiről lesz most szó, amihez nem kell semmilyen sporteszköz és a pénztárcánk se fogja megbánni. Bizony, ez a jó öreg gyaloglás, amely mindig kéznél van, pontosabban lábnál, és a legjobb aerob mozgásforma, amely az összes izomcsoportunkat egyszerre mozgatja meg. 

De mikor válik ez valójában igazzá?

Amikor nemcsak a háztömb körül rójuk a köröket, hanem kimozdulunk a természetbe és felfedezünk megannyi apró csodát, amely ott körülvesz minket. Jobbra-balra nézelődünk, dolgozik a nyakizom. Észreveszünk a földön egy érdekes termést, és azt rögtön le kell fotózni, ehhez pedig le kell hajolni, vagy guggolni. Ugye, hogy minden izomcsoport dolgozik?

Égjen a bejgli

Meglehetősen sztereotip megközelítés, hogy az ünnepek alatt felvett kalóriákat a bejglivel azonosítjuk, persze nem baj ha van mire fogni! Égjen hát a bejgli, vesszenek a kalóriák, indulás az erdőbe kirándulni!

Szirtek és lankák

Egy olyan útvonal ajánlót hoztunk, amely a kezdőknek sem lesz megerőltető, ugyanakkor azért ha lankásan is, de van mitől fogynia a kalóriáknak. A kiindulási pont Piliscsév, amely gépjárművel és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető. Első látványosságnak és bemelegítésnek a csévi pincesor tökéletesen megfelel a falu szélén. Parkolót találunk itt, de ha busszal érkezünk, akkor a megállóból 10 perc sétával elérhető. Nagyon hangulatosak a sorba rendezett színes pincék. 

A kolostor nyomában

Utunkat az országos kék jelzésen kezdjük. A pincesor előtt a mellékutcában kanyarodunk a csévi szirtek szikláinak irányába. Az Öreg-Dűlőnek nevezett mezőgazdasági területen érjük el az erdő szélét, aztán réteken folytatjuk a sétát felfelé, amely a Vad földek névre hallgat. Folyamatosan emelkedve érjük el a Péterfa nyerget. Ez a hely talán annak a fának köszönheti a nevét, amely éppen az ösvény mellett őrzi az erdő nyugalmát. Igazi fa matuzsálem óriási léggyökerekkel. A nyereg túloldalán ereszkedni kezdünk a völgybe és rövidesen megérkezünk Klastrompusztára.

A pálos rend bölcsője

Klastrompuszta Boldog Özséb esztergomi kanonoknak köszönheti létezését, aki a tatárjárás után az 1200-as évek közepe táján szétosztotta vagyonát a szegények között, és a Szántó környéki barlangokba vonult remeteként. Itt alapította meg a pálos rendet, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Boldog Özséb nevéhez fűződik több környékbeli kolostor és templom építése is, ilyen a klastrompusztai, a pilisszentkereszti és a szentléleki kolostor is. Az erdőből éppen a kolostor romjai mellé érkezünk, amelyeket érdemes az oldalsó kapun közelítve közelebbről is megtekinteni.

A Csévi szirtek alatt

A Pilis-tető monumentális tömbjének oldalában húzódó sziklasor számos érdekes formációnak ad otthont. Itt található a Kémény-szikla, de a Leány és Legény barlang bejáratát is ezek a kőóriások rejtik. A mészkő tömbben sok egyéb barlang is megbújik, a kanonok úrnak elég sok lehetősége volt a remete életre. Utunkat a sárga és a piros jelzésen a szirtek alatt folytatjuk tovább vízszintesen. Egy széles erdészeti útról van szó, ahol kerékpárral és lóval is lehet közlekedni, ezért fokozottan figyeljünk az ilyesfajta közlekedési eszközök megjelenésére. Nagyjából 500 méter megtétele után, a sárga kör jelzés jobbra bekanyarodik a Basina-völgybe, ezen ereszkedünk le az Eszperantó forráshoz.

Piknik állomás

Az Eszperantó forrás meglepő módon kapta a nevét. Az 1920 as években a környékbeli bányászok illegális kommunista gyűléseket tartottak itt, és tevékenységüket álcázva azt terjesztették, hogy az eszperantó nyelvet tanulják. A forrás körül szépen felújított erdei padok, asztalok és egy menedékkunyhó is található, remek lehetőség egy laza ebédre a hozott hazaiból, a forrás vizéből pedig pótolhatjuk a vízkészleteket. Az eddig megtett távolság körülbelül 6 km. A folytatásra két lehetőség van. Ha megelégszünk ennyivel, akkor a völgyön lefelé egyenesen vissza sétálhatunk a pincesorhoz, alig néhány száz méter az út. Ha viszont belefér még 3 km, akkor kalandra fel!

Barlangi barangolás

A völgy falán a padok mellett egy falépcső indul felfelé, a tetején pedig rálelünk a sárga háromszög jelzésre. Ez vezet a Basa-hegy csúcsára. A hegy ezen oldala nem túl meredek, és az ösvény kellemes kerülővel éri el a csúcsot, ezért ez a rész sem túlságosan megerőltető. 15-20 perc sétával érkezünk a tetőre, ahol egy szikláról csodás kilátás nyílik Piliscsév felé. Itt következik a kaland. Aki vállalkozó szellemű, az a szikla oldalán – oda erősített vasrudak segítségével –  lemászhat a Csévi-barlanghoz.

Ennek a barlangnak két bejárata van, egy alsó és egy felső, és két egymás fölötti barlangterem alkotja. Fentről érkezve a felső szájához jutunk, és innen kis ügyességgel az alsó terembe is lemehetünk, ha bemászunk a barlangba. Odabent piros nyilak jelzik hogy merre kell mászni. nem lehet eltévedni, nem bonyolult a járat. Középtájon vannak sötét részek, ahol egy fejlámpa vagy a mobiltelefon fénye sokat segít a haladásban. A termek bejárása után felfelé vissza kell mászni a szikla tetejére. 

Visszatérés a völgybe

A csúcsról keleti irányban a piros háromszög jelzés vezet le a hegyről. Néhány kanyar után egy másik sziklára érkezünk, ahol egy fából készült kettős kereszt áll.

Innen még vethetünk egy pillantást a kilátásra, amennyiben nincs olyan tejföl köd, mint amiben én érkeztem meg. A hegy oldala itt meredekebb mint a másik oldal volt, némi fékező mozgás szükséges lefelé sétálás közben. Rövidesen elérjük a hegy alját, innen már csak öt perc séta a pincefalu.

Nyáry Tamás